Budapesti Nyári Fesztivál
Margitszigeti Szabadtéri Színpad
Városmajori Szabadtéri Színpad
Margitszigeti Víztorony
Szent Margit kolostor-romok
Interaktív meseszínpad





Rideg Sándor - Tímár Péter:

Indul a bakterház

vígjáték

2012. július 14. (szombat) 20 óra

Városmajori Szabadtéri Színpad

A Szabadkai Népszínház Magyar Társulatának előadása.

Regős Bendegúzt, az égetni valóan rossz kölyköt, anyja elszegődteti a bakterházba. A kisfiú szenved a pénzéhes lókupec, a lusta bakter, a fukar paraszt, de legfőképpen a Büdös Banya miatt. Bendegúz barátja, Toppancs jó tanácsokat ad neki, hogy hogyan lehet a bakter feleségének szellemével riogatni a háziakat. A fiú megfogadja a tanácsot, a bakterház összedől, ő pedig továbbáll.

Szereposztás:

Toppancs: Mess Attila
Bendegúz: Szőke Attila
Bakter: Katkó Ferenc
Banya: Vicei Natália
Marhakereskedő: Szilágyi Nándor, Pataki Gyűrű-díjas
Buga Jóska: Csernik Árpád
Borcsa asszony: Pesitz Mónika
Első csendőr: Péter László m.v.
Második csendőr: Ralbovszki Csaba
Rozi: G. Erdélyi Hermina
Roma: Bakos Árpád m.v.
Roma: Pálfi Ervin, Pataki Gyűrű- és Jászai-díjas
Roma: Ifj. Kucsera Géza

Díszlettervező: Znamenák István m.v.
Jelmeztervező: Cselényi Nóra m.v.
Zeneszerző: Bakos Árpád m.v.
Mozgás: Nagypál Gábor m.v.
Cigány nyelvű dalszöveg: Csernik Árpád
Rendezőasszisztens: Vörös Imelda m.v.
Súgó: Vrestyák Erzsébet
Ügyelő: Kotroba Júlia

Rendező: Hernyák György, Jászai-díjas

A Nem jöttem én..., Megértem, ki elmegy..., Hol a cél... című dalszövegeket Hernyák György írta.

Sajtóvisszhang:
Az előadás, amelyet a főszereplő Bendegúz rövid, narratív visszaemlékezései fognak keretbe, egyik legfőbb ismérve, ahogy az eddigi színpadi előadások többségének, valamint a népszerű filmváltozatnak burleszkszerű, harsány jelenetekben való tobzódásától elmozdul, s bár nyugodtabb vizekre evez, s a társadalom-, lélek- és jellemábrázolás mélyebb rétegeit is megcélozza, végig szórakoztató tud maradni.” (Jódal Rózsa)

„Csak azt tudom, hogy úgy nevettem, hogy talán a könnyeim is potyogtak, pedig szomorú egy jelenet volt. Inkább sírni, mint nevetni kellett volna ennyi butaság, ilyen tömény szellemi bárgyúság és ennyire ragadós koszlottság láttán/hallatán. A belső és külső nihil teljes látlelete: megannyi színészi remeklés, amelyek mellett szinte megfeledkezünk a különben igencsak remek »áriákról«.” (Gerold László)

GALÉRIA – Fotó: Hevér Miklós

Rideg Sándor (1903-1966)

Szokatlan irodalmi útkezdet, hogy egy vallatott fiatalemberről először a vallatást végző rendőr állapítja meg, hogy irodalmi tehetség. Horthy politikai rendőrsége 1927-ben elfogott egy Rideg Sándor nevű huszonnégy éves gyári munkást, akinek a lakásán titkos nyomdát találtak. A konokul hallgató fiatalembert semmilyen kínzással nem lehetett vallomásra bírni, hanem a rendőrfőnök fülét megütötte a csaknem írástudatlan gyanúsított proli ízes beszéde, kerek mondatformálása. Még jó öt év telt el addig, amíg Rideg Sándor felbátorodott az első novellák megírásához.

A törteli gazdasági cseléd fia az elemi iskola öt osztályát elvégezte, utána csikós lett, aztán – tizenhat éves fejjel – vöröskatona, majd gyári munkás, vasúti altiszt, később még péklegény is volt. Harminckétszer volt börtönben, 1944-ben német internáló táborba hajtották, és soha semmi nem törte meg.

Alacsony, sovány, csupa ín és izom férfi volt. Szemében, ajkán örökké ravaszkás mosoly.

Történetei ugyan valódi nyomorról és valódi történelmi feladatokról szólnak, mégis közelebb állnak a népmeséhez, a hőskölteményekhez, mint a modern regények módszereihez és alakjaihoz.

Első regénye az Indul a bakterház 1943-ban jelent meg. A szöveg első közlése 1939-től a Népszava című folyóiratban folytatásokban történt. Rideg Sándor 1950-ben, 1951-ben és 1952-ben József Attila díjat, 1954-ben pedig Kossuth-díjat kapott.
A regény alapján azonos című film készült 1979-ben Mihályfy Sándor rendezésében Schwajda György forgatókönyvéből, Haumann Péter, Koltai Róbert, Molnár Piroska, Tordai Teri, Csákányi László és Pécsi Ildikó főszereplésével.

Részlet a filmből:
http://www.youtube.com/watch?v=w7txKdHAMho&feature=player_embedded

A Szabad Tér Színház Nonprofit Kft Budapest Főváros Önkormányzata fenntartásában működik.

KAPCSOLAT
Szabad Tér Színház Nonprofit Kft.

1122 Budapest, Városmajor hrsz: 6835/17
Tel: 06 1 / 3755-922
Fax: 06 1 / 3560-998
E-mail: igazgatosag@szabadter.hu
JEGYIRODA
Szabad Tér Jegyiroda

Nyitva tartás: Hétfőn 12-18 óráig,
keddtől-péntekig 10-18 óráig,
hétvégén zárva.
Cím: 1065 Bp., Nagymező utca 68.
Tel.: 06 1 / 301 0147
E-mail: jegyiroda@szabadter.hu
KÖZÉRDEKŰ
Közérdekű adatok
ADATVÉDELEM
Adatvédelmi tájékoztató
IMPRESSZUM

A www.szabadter.hu tulajdonosa a
Szabad Tér Színház Nonprofit Kft.
Felelős kiadó: Bán Teodóra
ügyvezető igazgató

Grafika: Zsirke Balázs
Tartalom: Miklós Melánia
Design és fejlesztés:
bakonyiART

Minden jog fenntartva!